A vámpír

Fogalma a délkelet-európai népcsoportoknál alakult ki, írásos emlékek kb. a XVII. századtól fordulnak elő. A modern vámpír alakját leginkább a román STRIGOI fedi. Minden egyéb - pl. a denevér alakja, Drakula gróf, stb. - későbbi kitaláció, és főképp Bram Stoker regényekből származik.

• Szerb alak: upir, vampír. Innen ered a nyugati nyelvekben használatos vampyr, vampire, wampyr szó.
• Bolgár alak: váper, lepir
• Cseh alak: upír
• Lengyel alak: upior
• Kárpát-ukrán alak: opiri, upiri
• Román alak: strigoi, moroi, priculici, vircolac, naluca, duh, aratere, stafie

A mai ember számára a vámpírt Bram Stoker Drakulája jelenti.
Drakula (Vlad) valóságos történelmi alak, Havasalföld fejedelme volt Mátyás király korában.
A név Luxemburgi Zsigmond magyar királyig nyúlik vissza, aki a sárkányos lovagrendet alapította. A rend tagjai között megtaláljuk I. Vlad havasalföli vajdát is, akit a sárkány latinos alakja után Vlad Draculnak is neveztek. Ennek fia (más források szerint unokája), II. Vlad, még hatalmasabb fejedelem lett, õtt Draculescu, vagy Dracula néven emlegették. A nyelvtörténet érdekes tréfája, hogy az eredetileg sárkányt jelentõ név románul ördögöt jelent....

Ha Segesváron jársz, érdemes megnézni a házat, ahol született - a helybéliek roppant büszkék rá. (Ma vendéglõ üzemel benne, itt lehet megízlelni a stílusosan vérvörös színû Dracula-Vodkát.)
A fejedelem híres kegyetlensége miatt a Vlad Tepes (kb. Karós Laci) gúnynevet kapta: Aki nem tetszett neki, azt ugyanis nemes egyszeriséggel karóba húzatta. E vérengzõ zsarnok alakját kapcsolta össze Stoker a különféle rémmesék vérszívóival, talán a karó motívuma alapján - e regény jóvoltából röpköd ma is egy román fejedelem denevérszárnyakon és tízcentis szemfogakkal a filmvásznon.