Az Anunnakik

Az anunnakikat Zacariah Sitchin-nek köszönhetően ismertük meg, ő volt aki lefordította a sumer agyagtáblákat.

Anunnakik: a szó jelentése: "Ég(i) ember", vagy "A világmindenség építőköve/alapköve"
Az an-u-na-ki/an-u-na-ku szavak összetevői:
an = ég, mennybolt
u = mindenség/fenn/magas/felemelkedik/felmegy
na = emberi lény/kő/kiáltó/egyetlen
ki = föld, hely, bázis, alap, alakít, cselekszik, épít, csinál
ku = hal, alap, bázis, épít

 Sitchin-nél a fordítás pontossága a kérdéses, ugyanis mint nemrég kiderült, a CIA-nek dolgozott, így mivel a kormány embere volt, nem szabad készpénznek venni minden szavát.

Sitchin fordítása szerint az "istenek" legelőször 480-430 ezer ével ezelőtt, a második jégkorszak idején fedezték fel bolygónkat, ekkor szálltak le először. Bolygójuk (vagy talán egy bolygó méretű űrállomás) a Nibiru, mely Naprendszerünk 12. bolygója (a Sumerek a Napot és a Holdat is bolygónak tekintették) ekkor ért földközelbe.

A tudósok akkor kezdetek gyanakodni a sumer „mítoszok”, theogóniák (isteni eredettan) és kozmológiák (keletkezés- és teremtéselméletek) valóságtartalmai iránt, amikor látták, hogy a sumer ékírásos táblák említést tesznek az általunk csak az elmúlt évszázadokban felfedezett Uránuszról (1781), Neptunuszról (1846), Plútóról (1930) és még egy égi kísérőről. Ha már az első három stimmelt, akkor az utolsónak is hitelt adhatunk – gondolhatták.

A Nibirura a sumer Enuma elis kezdetű eposzban találunk részletes utalásokat. A legérdekesebb, hogy kialakult rajta az élet és hogy nagyjából 3660 évente visszatér a naprendszerünkbe. 

Az Anunnakik nagy lehetőségeket láttak a Földben. Ekkor csupán egyetlen mérsékelt éghajlatú terület felelt igazán meg az életnek, a Nílus, Indus, Tigris és Eufrátesz területe. Ebből is a legfontosabb a Tigris és Eufrátesz területe, mert itt a kőolaj, mint energiaforrás magától a felszínre tört. A második a rangsorban a Nílus völgye, hatalmas termőterületei miatt.

Városokat építettek és bányákat létesítettek a nyersanyagok kitermelése céljából. Ám a rossz körülmények miatt csökkent a munkamorál és a munkások lázadozni kezdtek. Emiatt új munkások után kellett nézni, akik bírják a kemény munkát, és mindenben engedelmeskednek, tehát nem lázadnak fel. 
Az akkori ember jóval primitívebb volt a tőlünk, mondhatjuk hogy genetikailag is különbözött kicsit.
(megj. az Atlantiszi civilizáció(!) NINCS leszármazási és kultúrális kapcsolatban az emberekkel, de az atlantiszi katasztrófa túlélői tovább örökíthették a génjeiket a mai emberekbe.)
Ezért az Anunnakik genetikai módosításokat végeztek rajtuk, azzal hogy hozzáadták az emberi DNS-hez a sajátjukat. megnövelve az intelligenciájukat, és a jobb teherbírás érdekében az izomzatukat. A génterápia generációkon keresztül fejtette csak ki a hatását, a kísérletek évszázadokig tarthattak, innen a sok eltérő emberelőd maradvány. Amelyik faj hibás volt azt kiirtották, majd kezdték elölről a kísérletet. Míg nem sikerült létrehozni a számukra ideális fajt. Nem tudni hogy csak egy mellékterméke volt-e a génterápiának, de a módosított ember az özönvíz előtt több 100 vagy akár ezer éves kort is megélt, akár az Anunnakik.

Az Anunnakik genetikai kísérleteinek nem csak az ember egyik ősibb típusa lett az eredménye, hanem számos olyan lény is született akarva vagy akaratlanul, akikről ma már csak a mitológiai emlékszik meg. Nem kizárt, hogy bolygónk közelmúltjában mesebeli szörnyek és különleges lények is éltek az emberiséggel párhuzamosan, avagy emberfeletti képességekkel rendelkező, minket megelőző civilizációk fejlődtek ki. (v. ö. emberfejű bika és oroszlán, vagy a szfinx motívumát az egyes kultúrákban)

A mai értelemben vett ember életkorát az özönvíz után 100-200 évben maximalizálták, az intelligenciáját és egyéb szellemi és mentális képességeit lekorlátozták.

Máig is tartó örténetük kb 10-11 ezer évvel ezelőtt, az özönvíz után indult útjára, a Sumer civilizációval kezdődően, ezután létrejött a Nílus völgyi (Egyiptomi) majd az Indus völgyi civilizáció. Az Anunnakik még támogatták az embereket, az emberek pedig istenként tisztelték őket. Technológiát, és tudást adtak az embereknek. Ám egy egyre kevesebbet jártak le az emberek közé, majd csak közvetve ún "prófétákon" keresztül kommunikáltak, majd eltűntek. Valószínűleg maradt a földön is néhány tagjuk, ők talán a mai napig is a háttérből irányítanak.

Számomra kétségtelen, hogy az Anunnakik hozták létre génterápiával az emberi fajt, ám amit Sitchin állít az hogy rabszolgákat akartak készíteni, már kérdéses. Véleményem szerint csak fizikai testeket hoztak létre, a jövőben erre a bolygóra inkarnálódó lelkeknek. Mi másért adtak volna városokat, tudást és technológiát egy olyan rabszolgafajnak amit csak bányászat céljából hoztak létre? Szóval szerintem jobb volt a szándékuk annál amit a CIA által megbízott Sitchin terjeszt róluk. DE akkor miért tartják rabszolgaságban az "itt maradtak" az emberiséget?

Bal oldalt hüllő Anunnaki ábrázolása.
Jobból Inanna (Ishtar "istennő") - humanoid anunnaki ábrázolás.

Azt nem tudni hogy ezek az Anunnakik most hüllők vagy humanoid lének voltak-e, mert 2 féle ábrázolás is van róluk az egyik a klasszikus értelemben vett reptiloid, a másik egyfajta megnyúlt testű hosszúkás koponyájú, 3-4 méter magas emberi forma..

Jelenleg a hüllőkre van a legtöbb bizonyíték, mint pl a hibridek, a beszámolók, és az illuminati csúcsán lévő Pindar, "a hüllők királya". Ha viszont így van, akkor kik voltak a magas, megnyúlt testű humanoidok?

Véleményem szerint 2 féle eshetőség jöhet szóba az Anunnakikról:
  1. Az Anunnakik valójában a magas humanoidok voltak, de nem maradt itt egy sem közülük, vagy a földi hatások miatt hamar elpusztultak. Majd jöttek a rossz szándékú hüllők, és Anunnakiknak adták ki magukat. Mái napig is a háttérből irányítanak és tartják rabszolgaságban az emberiséget
    .
  2. A Hüllők valóban itt maradt Anunnakik, és a magas humanoidok voltak azok akik a Mahabharata-i időkben és a kereszténységben istenekként jelentek meg.  Mikor az istenek háborúztak, ott valójában az Anunnaki hüllők és a magas humanoidok egymással vívott háborúját írták le.
A biblia szerint (nem bírom a kereszténységet, de vannak dolgok amiket érdemes megfontolni) az "istenek" a saját képükre teremtettek minket, így viszont az első változat a valószínűbb. 
Nos, tudtommal én nem nézek ki hüllőnek és valószínűleg ti sem.
Rátok bízom melyik változatot foagjátok el.

Brazil kutatók nemrégiben bizonyítékokat találtak egy Földnél megközelítőleg négyszer nagyobb bolygó létezésére, ami a naprendszer peremén kering.

http://global-mystery.blogspot.hu/2012/05/megis-letezik-rejtelyes-x-bolygo.html

Nem meglepő módon a titkosszolgálatok minden tőlük telhetőt elkövetnek annak érdekében, hogy az összes bizonyítékot és információt elhallgassák,, eltüntessék, nevetségessé tegyék. Az sem véletlen, hogy az évtizedek alatt több mint 250 neves tudós tűnt el gyanús körülmények között. Legtöbben olyan szakterületeken amik az idegenekkel, elhallgatott történelemmel, fizikával, csillagászattal foglalkoznak.
Jelenleg én sem sok esélyt látok arra, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák az eddig elhallgatott információkat az Anunnakikról és a Nibiruról.

A Svájci frank és a Nibiru

Úgy döntöttem külön választom a korábbi cikkemet "A svájci frank és az Anunnakik" címűt.
Az anunnakiknak inkább egy külön posztot szánok, nem fogom hagyni hogy egy 2 részből álló cikk első felében ejtett esetleges tévedés kihasználásával egy másik portál lejárassa az egész cikket.

(elnézést kérek de a korábbi kommentek törlődtek)

Az alábbi videón az 1981-es svájci 10 frankos bankjegyzet láthatjuk, melyen megtalálható a naprendszer,de vegyük csak kicsit jobban szemügyre!
Látható még rajta egy ellptikus pálya, mely Perihéliuma (Napközelsége) idején a Merkúrt is megközelíti, Apohélumakor (naptól való távolságakor) pedig mintha elhagyná az ismert naprendszert és ami egyáltalán nem illik a naprendszerről alkotott hivatalos képbe.

Lehet, hogy ez a Nibiru, vagy más néven a Planet X pályája?





Hogy lehetnek birtokában ilyen információknak, és jobb kérdés, hogy miért akarták a bankjegyeiken ezt ábrázolni?

A számítások szerint a bolygó egy ellipszis alakú pályán kering, melynek egyik fókuszpontja a Nap, a másik valahol igen messze található. Ez a bolygó a Naprendszer kialakulása után, még annak fiatal korában tévedt erre, és a tömegvonzás miatt bekerült a Naprendszer vonzásába. Az ütközések után, új pályára állt, gyakorlatilag mindig elhalad a nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között.

Mivel tömege nagy, a tömegvonzása miatt mindig megbolygatja a Naprendszer egyensúlyát.

Földi hatása is van, a sumer leírások szerint földközeli állapota idején éghajlatváltozások, és egyéb természeti jelenségek tapasztalhatók.

A sumer ékírásos történelemkönyvek szerint a bolygó maga hőt termel, ezért tud a világmindenségben vándorolni, és nem szorul egy állandó nap jelenlétére. A leírások vízben bővelkedő bolygónak is nevezik.

A sumer leírások megemlítik, hogy az istenek erről a bolygóról jöttek a Földre, különböző erőforrásokat keresni, mert ottani létük kezdett veszélybe kerülni.

Továbbá ott vannak még az 1998-ban kiadott Svájci Frank bankjegyen található sovány, megnyúlt testű és fejű emberalakok. 

Talán az Anunnakikat akarták ábrázolni?


Még ha a fent leírtak nagy része tévedés is, a Nibiru attól még létezhet.
Májusban egy brazil kutatócsoport bizonyítékot talált egy Földnél négyszer nagyobb bolygó létezésére a naprendszer peremén.
http://global-mystery.blogspot.hu/2012/05/megis-letezik-rejtelyes-x-bolygo.html 
Ha a Nibiru nem is ebben az évben vagy nem is az elkövetkezendő 100 évben tér vissza, az ősi népek akkor is ábrázoltak egy 10. bolygót ahonnan az isteneik érkeztek, amit a modern tudósok mái napig sem tudtak hová tenni. Kivéve azt a kevés elfogulatlan kutatót akik minden erejükkel a Nibiru nyilvánosságra hozásán ténykednek. 

Tehát ne csüggedjen senki ha a svájci frank mégsem az X bolygót és nem is az Anunnakikat ábrázolja, mert több ezer egyéb bizonyíték is van a létükre.

Jetit láttak egy ohioi erdőben?

Egy amatőr videofelvételen egy ismeretlen, szőrös lény látható. A felvételt egy ohiói erdőben készítették.
A kisfilmet egy bicikliről vagy motorról készíthették és elkapja azt a pillanatot, mikor egy rejtélyes, fekete szőrrel borított kétlábú lény átszalad az erdei úton, kezében egy bottal.


Sokan próbálják beazonosítani, hogy milyen élőlény lehet rajta. Eddig nem sikerült megfejteni a rejtélyt, sokan úgy vélik egy igazi jetit sikerült lefilmezni -- írta meg a Huffington Post.

Egy misztikus sziget a Csendes-óceánban

Csendes-óceánban van egy kis sziget, amelyen máig megfejtetlen eredetű kőkolosszusok sorakoznak. Az őslakosok a madáremberek országának hívják ezt a helyet, de a kultúra gyökerei a múlt homályába nyúlnak vissza. Erich von Däniken megfontolásra érdemes párhuzamokat vet fel e sziget és az amerikai kontinens hasonló kultúrkörei között.

A Földbolygó e kis szigetecskéje valahogy sehogy sem illik bele a Csendes-óceán népeinek a múltjába. Legalábbis a sziget első felfedezőinek ez volt a benyomása a Chilétől mintegy 3600 kilométerre fekvő kis világról. A vulkanikus kőzetből faragott szobroknak közel s távol nincsen párjuk a térségben. Az emberfejet formázó, faragott szobrok olyanok, mintha valaki itt felejtette volna őket, vagy mintha valamit várnának.

A kolosszusokon valaha fatáblákra rótt hieroglifek árulkodtak titkaikról, de nagy részük időközben eltűnt, és a rekvizitumokat egyelőre még nem tudtuk megfejteni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy e kietlen, vulkáni eredetű szigeten nem nagyon nőnek fák, ami felveti, hogy vajon milyen módszerrel szállították az építők a 10-50 tonnás szobrokat a mai lelőhelyükre. Azon felül, mivel táplálkoztak az emberek a világnak ezen az eldugott szegletében, amikor a sziget flórája és faunája szemlátomást alig képes eltartani a jelenlegi kis létszámú bennszülött kolóniát. Egyáltalán, kik voltak ezek az emberek? Honnan vették a kőfaragás ötletét? Miért pont ilyen főfejeket faragtak? Avagy olykor miért teljesen emberszerű testeket, amelyeket nyakig beástak a földbe? Hogyan faragták ki a kezdetleges csonteszközeikkel évezredekkel ezelőtt a kolosszusokat a bennszülöttek?

Talán a fatáblácskák hieroglifái és az egyéb leletek fényt gyújthattak volna a régészek elméjében a talányok egy részére, ha a misszionáriusok nem semmisítették volna meg a bizonyítékokat, ha nem tiltották volna meg a régi istenek imádását és a hagyományok tiszteletét. Így nincsenek a kutatók könnyű helyzetben manapság.

A szigeten Thor Heyerdahl három kultúrkorszakot különböztetett meg. Két dolog azonnal feltűnt a kutatónak: az egyik tény, hogy a legrégebbi korszak lehetett a legfejlettebb, a másik, hogy a befejezetlen kőkolosszusok körül rengeteg szerszám hevert szétdobálva, mintha a munkálatokat drámai hirtelenséggel kellett volna abbahagyniuk a készítőknek.

Tény, hogy a szájhagyományból tudjuk, hogy a Húsvét-szigetet a bennszülöttek mind a mai napig a „madáremberek országának” nevezik. A legvalószínűbb teória, hogy éppen az égből érkező, kissé dülledt szemű, humanoid lények történetei ihlették a szobrokat.

Erich von Däniken vetette fel, hogy nyilvánvaló hasonlóság mutatkozik a Húsvét-sziget és Tiahuanaco között. E mögött az a hiedelem és hagyomány állhat, hogy az egész amerikai kontinensen visszaköszön az égből érkezett nagy fehér emberekről szóló mítosztár. Őket mind az azték, mind az inka, mind a többi indián közösség leszármazottjai a Nap Fiainak nevezték. A legizgalmasabb pedig, hogy a rejtélyes idegenek megjövendölték a visszatérésüket.

Däniken zavarba ejtő kérdéseket vetett fel egy ősi amerikai tőkultúrát illetően. Olyanokat, mint

- miért építettek a maják utakat és alkotta kereket, ha nem használtak kocsit?

- miért termesztettek az inkák gyapotot, ha nem szőttek?

- honnan vették a többtonnás óriásszobrok faragásának az ötletét az olmékok?

- a guatemalai Tikal-piramisban talált jáde nyakék kövei miért éppen Kínából származnak?

A helyzetet némiképp nehezíti, hogy a monumentális szobrokat rendszerint a bányától messzire kellett szállítaniuk az építőknek, ami minden, csak nem praktikus megoldás. Tehát léteznie kellett egy olyan technológiai vagy mágikus tudásnak, amely lehetővé tette a monolitok mozgatását és pontos tájolását. Ha nem az „istenek” keze lenne a dologban, akkor vajon megépítették volna bármelyik korban bármelyik kultúra tagjai ezeket a grandiózus mesterműveket?

Az sem zárható ki, hogy azért alkottak az ősi építők ilyen hatalmas és sokszor mozdíthatatlan emlékműveket, mert ezek szinte biztosan kiállják az idő próbáját. Nem lehet őket egyszerűen elrejteni és a nép tradíciói miatt nem lehet egyszerűen lerombolni sem őket.

A múlt egyelőre homályos, s csak lassacskán tisztul ki, ám ha nem utasítjuk el csípőből az ősi vallásokat, filozófiákat, hiedelmeket és eszméket oly gőgösen, akkor talán fokozatosan felfedik a rejtélyeiket. A végén pedig mindent igazolni fognak a változások, hiszen a világűrbe távozó lények visszatérése – amely szinte minden kultúrában közös – várhatóan elhozza majd a bizonyosságokat.

/Boldognapot.hu/

Hatalmas UFO New York utcái felett

Egy óriási méretű azonosítatlan repülő tárgyat vett videóra valaki a minap Manhattan utcáin járva. - Odanézzetek! Egy óriási UFO! Ez nagyon bizarr! – mondja izgatottan a felvétel készítője.

A videó valószínűleg mobiltelefonnal, vagy egy kisebb fényképezőgéppel készült, ami a sötétben nem képes, a szabad szemmel egyébként jól látható, árnyalatnyi különbségeket mutatni. Emiatt az éjszakai égboltra forduló kamera képén először csak három, egyszerre mozgó fénypontot látni.

A fejlett fotótechnikai szoftverek segítségével azonban, könnyű láthatóvá tenni az ismeretlen repülő objektum kontúrjait is.
Ezt látni az alábbi videón is.
/ittvannak.hu/

UFO egy német kastély fölött

Négy különböző személy is felvételt készített arról az ismeretlen eredetű, repülő tárgyról, mely a németországi Achalm kastély felett lebegett.
Sok embernek csak az volt a problémája az ufo felvételekkel, -ahogy olvastam-, hogyha olyan jól látható volt a tárgy, akkor miért csak egy ember filmezte le, miért nincs róla több felvétel a hálón? Nos, kedves kételkedők íme az amire vártatok.

UFO lebegett Egyiptom felett

Különös videót töltöttek fel pár napja a youtube-ra. Az egyiptomi Nasser-tó fölött három világító pontra lett figyelmes egy csónak utasa és fel is vette a megdöbbentő jelenséget.

Az alternatív Bermuda-háromszögek

Ma közösen számba vesszük, hogy a klasszikus Bermuda-háromszög mellett melyek azok a földi régiók és területek, amelyek környékén a megmagyarázhatatlan jelenségek ugyanúgy tenyésznek, mint a köznévként is használatos közép-atlanti őspéldányban.

Sokat filóztam, hogy sima esetleírásokkal szórakoztassalak-e benneteket, de ez lett volna a könnyebbik út, s végül úgy döntöttem, hogy inkább a téma tudományos elméletét járom körül egy kicsit. Teszem ezt azért, mert szerintem ez izgalmasabb, mint tizenöt-húsz (talán sokak által ismert) történetet századszor is leírni. Izgalmasabb még akkor is, ha – elismerem – egy kicsit több intellektuális erőfeszítést igényel az olvasótól. De az ilyesmit úgyis szeretitek…

Akkor lássunk hozzá.

Mi (akiknek műveltségénél csak a tájékozottságunk nagyobb) jól tudjuk, hogy minden tudományágnak megvan a maga prófétája, vátesze és állócsillaga, akiről megemlékezni olyan kötelesség, aminek elmulasztása súlyos következményekkel járhat a szakmai közvélemény előtt. Titokzatos események földrajzi fókuszpontjairól szóló beszámoló tehát még akkor sem nélkülözheti Ivan T. Sanderson nevének és munkásságának felelevenítését, ha ez a beszámoló egy mezei blogger billentyűzetéből származik. Lássuk tehát röviden, ki is volt ez a fószer, aki a kriptozoológia mellett a rejtélyes (főként tengeri) helyek tanulmányozása terén is maradandót alkotott.

1.) Ivan Terence Sanderson

A skót whiskyfőző-családból származó Ivan 1911 telén született Edinburgh-ban (a családi hagyomány szerint a nagyfater fejlesztette ki pl. a VAT 69 nevű közismert márkát is). Nagy valószínűség szerint édesanyja egy ideig ikrekkel volt várandós, de aztán az egyik magzat „felfalta” a másikat, mert Ivan három vesével és egy eléggé ritka genetikai rendellenesség-csoporttal született. Az egzotikum már kamaszkorában ráköszön, hiszen édesapja (Arthur Buchanan Sanderson, akitől az állatok, a természet és az égetett szeszesitalok szeretetét örökölte) elég érdekes körülmények között vesztette életét: egy afrikai filmforgatás közben egy morcos kenyai orrszarvú agyontaposta. Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy meglehetősen szokatlan halál egy skót whiskyfőző-mesternek…

Hősünk az elitek elitjének fenntartott Etonban végzi a középiskolát, majd a nónémnek ugyancsak nehezen aposztrofálható Cambridge-i egyetemen szerez (mindjárt három) diplomát, csupa olyan szakon, amely az élővilág valamely fontosabb területét érinti: állattannal kezdi, növénytannal folytatja, majd összehasonlító néprajzból diplomázik (egyes források szerint még geológiából is volt oklevele). Édesapja utazási szokásait átvéve ázsiai, közép-amerikai, majd afrikai expedíciókon vesz részt (többek között hónapokat szolgál egy norvég bálnavadászhajón), s ő lesz az egyik szemtanúja a titokzatos (és roppant kevesek által látott) Kongamato-nak, ami egy közép-afrikai óriásdenevér (vagy máig élő szárnyasdinoszaurusz, a fene se tudja pontosan). Ebben az időszakban mintegy tucatnyi tudományos ismeretterjesztő könyvet ír, amelyeket saját rajzaival illusztrál.


A második világháborúban részben szakít természetrajzi érdeklődésével, s minden energiájával a brit haditengerészet hírszerzését támogatja. No nem Londonban, netán a nácik által elfoglalt Európában (annyira nem volt hülye). Nem bizony; Ivan Terence a karibi térség brit érdekeltségű területein (Kajmán-szigetek, Barbados, a Bahamák, Jamaica, stb.) harcol Adolfék ellen, elvileg a környéken bóklászó német tengeralattjárók kódolt üzeneteit vadássza. Unalmában (túl sok U-Boot-periszkóp azért nem zavarja arrafelé a habokat) ekkor kezd el a Bermuda-háromszöggel, pontosabban az ezzel kapcsolatos eltűnésekkel foglalkozni. A híres 19. repülőraj esetében például ő volt azon kevés brit egyike, akik az első percektől kezdve betekinthettek a teljes nyomozási dossziéba.

A háború után már nem tér haza, inkább New Yorkot választja. A kor brit-amerikai viszonyaira mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az Egyesült Királyság úgy engedélyezi a kivándorlását, hogy mindösszesen két, egyenként 40 kilós bőröndöt vihet magával; visszaemlékezései szerint a cuccain kívül 134 dollárnyi készpénz volt minden vagyona.

Új hazájában előbb rádiós, majd televíziós személyiség lesz. Specialitása az állatvilággal foglalkozó műsorok szerkesztése és vezetése, amit olyan lelkesen csinál, hogy még saját állatkertet is alapít annak érdekében, hogy a műsorokban elhangzó információkat a hallgatók/nézők később személyesen is lecsekkolhassák. Számos (biológusok és zoológusok által a mai napig nagyra tartott, stílusában is kiemelkedő, közérthető, ugyanakkor tudományos igényességű) könyvet írt Afrika, Ázsia és Közép-Amerika élővilágáról, de nem állt tőle távol a kultúr- és a művészettörténet sem. 1947-ben (egy azóta kellőképpen nem tisztázott kormányzati megrendelés teljesítését követően) soron kívül megkapja az amerikai állampolgárságot.

A kriptozoológia mellett (amelynek elismerten az egyik legnagyobb és legelismertebb alakjává válik) a konteók az ötvenes évek közepén kezdik el igazán érdekelni. Beleássa magát a megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkozó nyílt és minősített szakirodalomba (1953 nyarán például a Philadelphia-kísérlet nehezen beszerzett dokumentációját olvasgatja hetekig), beveti természettudományos és titkosszolgálati előéletének minden eszközét és módszerét, majd – életművét mintegy megkoronázandó – 1967-ben létrehozza a Society for the Investigation of the Unexplained (Társaság a Rejtélyes Jelenségek Tanulmányozására, rövidítve: SITU) nevű szervezetet, melynek az 1973-ban rák miatt bekövetkezett haláláig az elsőszámú vezetője maradt.Alaposan foglalkozott az UFO-jelenséggel; a kérdésről már 1967-ben megjelenteti az Uninvited Visitors: A Biologist Looks at UFOs (Hívatlan látogatók: egy biológus véleménye az ufókról) című könyvét, majd az Atlantisz-konteóról, az indiai mítoszok űrhajóiról, a jetiről és más olyan témákról ír, amelyek a hagyományos tudományos érdeklődés keretein kívül maradtak – és maradnak…

2.) A Gonosz Csomópontok

Sanderson 1972-ben ír egy tanulmányt a brit Saga hetilapba, amely a biztató The Twelve Devil’s Graveyards Around the World (Az ördög tizenkét temetője a világ körül) címet kapta. Ebben – mintegy másfél év kutatómunka és egy előző, rövidebb írása eredményeit összegezve – felvázolja a földkerekség azon 12 kiemelt helyét, amelyek elsősorban a területükön bekövetkezett megmagyarázhatatlan jelenségekkel, továbbá titokzatos eltűnésekkel írták be magukat az emberiség történelemkönyveibe (az esetek 98%-ban hajók és/vagy repülőgépek, de esetenként gyalogos vagy kerékpáros, autós emberek is eltűntek ezeken a helyeken). Ezt a tucatnyi helyszínt nevezi összefoglalóan vile vortices-nek, vagyis gonosz (hitvány, aljas, semmirekellő) csomópontoknak (örvényeknek). Ezeket a továbbiakban VV-nek fogjuk rövidíteni.

Ha megnézzük ezek elhelyezkedését egy olyan földfelszín-vetületen, ahol a fontosabb szélességi és hosszúsági körök fel vannak tüntetve, rögtön feltűnik pár érdekesség. Az első (és talán a legizgalmasabb) az, hogy a 12 VV közül kettő a sarkokat fedi le, a maradék 10 pedig (két, egyenként ötös csoportba osztva) ugyanazon szélességi kör mentén helyezkedik el. Igen bizony. A térképen megszámoztam őket, most pedig lássuk a felsorolásukat. Közben lehet ellenőrizni más térképen vagy atlaszban is, ha nem bíznátok ebben itt fent.

A.) Az északi félteke félgömb:

A1.) Északi-sark
A2.) Mohendzso Dáro romvárosa (Pakisztán)
A3.) Az Ördög-tenger (Japán)
A4.) Hamakuliia vulkán (Hawaii)
A5.) Megalitikus romok (Dél-Algéria)
A6.) Bermuda-háromszög

B.) A déli félteke félgömb:

B1.) Déli-sark
B2.) Megalitikus romok (Zimbabwe)
B3.) Wharton-medence (Indiai-óceán)
B4.) Új-Hebridák-árok (Fidzsi)
B5.) Húsvét-sziget (Csendes-óceán)
B6.) Dél-atlanti anomália (Atlanti-óceán)

A 12 helyszín mindegyikén nagyon komoly mágneses anomáliák tapasztalhatók, amelyeket esetenként már egy sima iránytűvel is ki lehet mutatni.

Sanderson elmélete szerint a forró (vagy a két sarok esetében: a nagyon hideg) légmozgások találkozása a tengeri áramlatokkal valahogy összeadódik a Föld belső rejtett energiájával, s mindez egy nagyjából rombusz alakú sík területen okoz elektromágneses és gravitációs problémákat. Ezek a rombuszok lettek aztán a VV-k.
  • "A tudomány nem más, mint hajsza az ismeretlen után. Mondom: az ismeretlen után, nem az ismert után… Ez különbözteti meg a tudományt a technológiától."
    /Ivan Terence Sanderson/
Érdekesség, hogy Sanderson nagyon készült megírni a cikk folytatását, amelyben kitért volna a VV-k kvázi időkapu-szerepére, illetve összevetette volna ezeket a régóta ismert Ley-vonalakkal. Ehhez aprólékos feljegyzéseket készített, amelyek zömét azon pilóták és hajósok nyilatkozatai tették ki, akik a tengeri vile vorticeseket érintve megfigyelték, hogy a fedélzeti órák nagyon gyakran a földiekétől eltérő időket mutatnak leszálláskor/kikötéskor. Az eltérések néha csak percekben mérhetők, de több olyan eset is volt, amikor több óra különbséget is regisztráltak a fedélzeti és a „földi” idő között, egy fél nap leforgása alatt.
  • Ley-vonalak: A földfelszín őstörténetileg (kulturális és/vagy civilizációs szempontból) kiemelt jelentőségű földrajzi pontjait összekötő képzeletbeli egyenesek, amelyek – egyes vélekedések szerint – spirituálisan és természettudományosan egyaránt determináltak. Bizonyos szakértők szerint a Ley-vonalháló segítségével felrajzolható a Föld (elektro)mágneses „érrendszere”, amit (szerintük) nem csak a prehistorikus elődeink voltak képesek érzékelni – lásd még az előző emberiség(ek) elmélete –, hanem például az űrből (vagy a jövőből) érkező látogatók is. Ezért az UFO-észlelések döntő hányada Ley-vonalak mentén történik, de ugyancsak ezekhez kapcsolódnak a több évszázados keresztény búcsújáróhelyek, a nagy világvallások csodái és más furcsa jelenségek is.
Szóval Ivan erről és még egy csomó más érdekességről is szeretett volna írni (már a megállapodás is megszületett a Saga szerkesztőségével), de a gyomorrák közbeszólt, s Sanderson ’73 februárjában (alig 62 évesen) elhunyt. Feljegyzései egy részét azóta feldolgozták, más része elkallódott…

3.) A követők

A Sanderson-féle ötlet továbbgondolása onnan érkezett, ahonnan nem is várta volna az ember: Moszkvából, méghozzá meglepően gyorsan. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának gondozásában (és 120 ezer példányban!) megjelenő Химия и жизнь (Himija i zsizny, vagyis Kémia és élet) című ismeretterjesztő folyóirat 1973 őszén (alig fél évvel Ivan halála után…) megjelentet egy cikket, amit három gyakorlati szakember jegyez (a régész-történész Nyikolaj Goncsarov, az építész Vjacseszlav  Morozov és a gyengeáramú villamosmérnök Valerij Makarov). A cikk címe: Hatalmas kristály-e a Föld?

A három szovjet (nagyon-nagyon leegyszerűsítve) nem csinált mást, mint – első körben – elképzelte térben is a Sanderson-féle kétdimenziós térképet, rajta a VV-kkel, s megállapították, hogy ezek egy szabályos (nagyjából Föld-méretű) ikozaéder csúcsain helyezkednek el.

  • Ikozaéder: egyike az öt szabályos (más néven platóni) háromdimenziós testnek. Az ikozaéder oldalait húsz egybevágó, egyenlő oldalú háromszög alkotja, amelyekből csúcsonként öt-öt találkozik. Minden lapszöge egyenlő (kábé 138°), tizenkét csúcsa és harminc éle van. Szerepjátékosoknak ismerős lehet: ez a húszoldalú dobó”kocka”, amit frankó véletlenszám-generátornak lehet használni 1-től 20-ig – már ha nincs megcinkelve.
A szovjetek még ennél is továbbmentek (és előre is elnézést azoktól az olvasóktól, aki térmértanból nem voltak valami pengék, s térlátásuk elég gyenge): fogták ugyanis a Sanderson-féle ikozaédert és kombinálták ennek duálisával, a dodekaéderrel.
  • Duális (a térmértanban): minden szabályos háromdimenziós testnek van egy „ellentettje”, amit úgy kapunk meg, hogy az eredeti testünkbe úgy helyezünk be egy másik testet, hogy ahol az eredeti test lapjának a mértani középpontja volt, ott a duálisnak csúcsa lesz és fordítva.
Ha van például egy kockánk (ezt szerintem mindenki el bírja képzelni, de biztos, ami biztos, itt láthattok egyet baloldalt), akkor azt tudjuk, hogy ennek 6 lapja („oldala”) van, továbbá 8 csúcsa. Namármost, a fenti szabályok szerint a kockának (amit tudományosan hexaédernek nevezünk) egy olyan test lesz a duálisa, amelyiknek 8 lapja és 6 csúcsa van.

Megvan? Nem? No, segítek: ez az oktaéder, amit szintén szemügyre vehettek itt jobboldalt. És igen, tényleg: 8 lapja van és 6 csúcsa!

No, most pedig megnézzük a két test duális összeillesztését itt alul balra. Ugye szép?

Hát valami hasonlót kell elképzelni az ikozaéder és a dodekaéder esetében is: az oroszok duálisan összeillesztették a Sanderson-féle ikozaédert egy dodekaéderrel (kaptak egy már-már gömbszerű háromdimenziós alakzatot, amit elneveztek ikoza-dodekának) és megnézték, hogy az így kapott kvázikristály csúcsain és élein (vagyis a gyakorlatban a földfelszínen, illetve a világtengeren) vannak-e érdekes dolgok…

Hát mit ne mondjak: CSAK érdekes dolgok vannak… A Sanderson-féle VV-ken kívül ezeken a csúcsokon és éleken helyezkednek el (és akkor most csak példálózó jelleggel) a legfontosabb állatmigrációs útvonalak (pl. a vándormadaraké és a ceteké), a földkéreg szeizmikusan legaktívabb részei, az emberi civilizáció bölcsőinek tartott földrajzi helyek (Egyiptom, Mezopotámia, Zimbabwe, India, stb.), a sajátos élővilággal rendelkező régiók, és így tovább. A moszkvai trió még egy jólcsengő nevet is talált mindennek: szerintük a Föld felszínének jelentős (és gyakran megmagyarázhatatlan) eseményeit egy 12 ötszögből álló háló határozza meg, amely a „kozmikus energia földi mátrixát” alkotja.

Az elkövetkezendő években egyre többen cuppantak rá a három orosz elméletére és továbbgondolták azt. És ne tessenek ám holmi habókos önjelölt áltudósokra gondolni; komoly egyetemi tanárok, a nemzetközi tudományos élet elismert képviselői fejlesztették tovább az ikoza-dodekával kapcsolatos teóriát.
Ott volt például a William Becker – Bethe Hagens házaspár (Bill a Chicagói Egyetem iparművészeti karának dékánja, Beth a Governors-i Állami Egyetem antropológia professzora), akik 1983-ban tárták a tudományos nyilvánosság elé az általuk továbbfejlesztett (és 120 oldalú) szférikus poliédert, illetve az ebből adódó rácsrendszert, amit ismételten összevetettek a földtörténet jelentősebb eseményeivel, illetve a napjainkban tapasztalt mindenféle anomáliával és újabb egyezéseket találtak.


David Hatcher Childress szerint (akit leginkább az amerikai Nemere Istvánnak nevezhetnénk, csak sokkal szellemesebben ír) kizárt, hogy ez a hajmeresztő geometriai precizitással bíró földfelszíni prioritás-hálózat véletlen legyen. Ő az egyike azoknak, akik meggyőződéssel állítják, hogy az ikoza-dodeka csúcsai potenciális átjárók lehetnek a párhuzamos univerzumok között, esetleg időkapuként is funkcionálnak. Vagy mindkettő.

4.) A fekete-tengeri időkapu


Mai posztunkat egy bónusszal zárom, mégpedig azon titokzatos tengeri helyszín bemutatásával, amely hozzánk a legközelebb található. A romániai Sulina városától 40-45 kilométerre észak-keletre, a Fekete-tengerben található a Halál Háromszöge, amelyről már a középkorban is megemlékeztek a krónikások: az első dokumentációt orosz szerzetesek feljegyzései jelentik, aki a XIII. században jegyezték fel az ott történt furcsaságokat: hajók eltűnését, villódzó fényeket, napokig egyhelyben lebegő felhőket.


A viszonylag apró (körülbelül 8-10 négyzetkilométeres), egyenlő oldalú háromszög lakú terület sajátossága, hogy egy nagyjából 120-150 négyzetkilométeres régión belül folyamatosan lassú mozgásban van; hozzávetőlegesen egy-másfél kilométer/éves sebességgel körbe-körbe jár. Pillanatnyilag éppen arra készül, hogy elhagyja az ukrán felségvizeket és (ha nem történik jelentős változás) 2013 végére, esetleg 2014 elejére  eléri a román területet.

- 1944. május 31-én itt tűnt el nyom nélkül a szovjet fekete-tengeri flotta egyik cirkálója, a Ciolkovszkij.  Szemtanúk szerint az időjárás nyugodt volt, a tenger alig hullámzott, amikor a cirkáló fölött megjelent egy zöldesszürke felhő, amely lassan leereszkedett, majd a hadihajó egyszerűen eltűnt benne. Mintegy tíz perc elteltével a felhő feloszlott, s helyén a sima víz volt látható, a hajó sehol…

- Alig két hónappal az előbbi eset után öt szovjet vadászgép tűnt el a háromszög légteréből.

- Ugyanazon a napon (1945. december 5-én), amikor az általunk már említett öt amerikai torpedóbombázó eltűnt az igazi Bermuda-háromszögben (részletek a Bermudás posztunkban), itt, a fekete-tengeri helyszínen is hasonló dolog történik: érdekes módon a Krím-félsziget mellett ugyancsak öt katonai gép tűnik el, ugyancsak nyomtalanul, alig hetven kilométerre a szovjetek haditengerészeti bázisától. És még egy hasonlóság a két eset között: a szovjet kötelékparancsnok utolsó rádióadásában furcsa ködről, szokatlan színű tengerről és tájékozódási problémákról számol be, akárcsak a Föld másik oldalán amerikai kollégája…


- Oleg Szokolov nyugállományú tengerészezredes visszaemlékezéseiből kiderül, hogy 1965 és 1977 között több esetben láttak a környéken olyan víz alatti óriási járműveket (vagy ennek tűnő tárgyakat), amelyek mintha megfigyelték volna a szovjet tengeralattjárók mozgását, de beazonosításuk rendre meghiúsult, mert ezek hihetetlen sebességgel távolodtak, amikor a szovjetek megközelítették őket. Szokolov egyvalamiben biztos volt: nem amerikai járművek voltak, mert azok motorvisszhangjait a szovjet szonárkezelők álmukból felébresztve is felismerték volna.

- 1990 (más források szerint 1991) nyarán egy orosz kőolajfúró platform sodródott be a háromszögbe, majd eltűnt. Pár nappal később a platformot 50 kilométerrel odébb megtalálták, de a rajta dolgozó 78 munkásnak nyoma veszett – sorsukról azóta sincs hír.

Ukrán és orosz szakemberek szerint az itteni elektromágneses anomáliák véletlenszerűen, előre be nem jósolható időpontokban mutatkoznak, s van, amikor pár másodpercig, máskor pedig több órán át is fennmaradnak.

Kapcsolódó: http://global-mystery.blogspot.hu/2012/01/bermuda-haromszog-rejtelye.html

FORRÁS

Az angol-szász misszió

A történelemírók azt mondják nekünk, hogy az "Angol-Szász Misszió" a kereszténység terjedésére utal, ami a 8-ik században történt. De majdnem ezer évvel később, van egy sokkal vészjóslóbb jelentése ennek a kifejezésnek.

2010. januárjában a Project Avalonhoz eljutott egy 11 oldalas leírás egy bennfentes informátortól, aki személyesen jelen volt egy magas rangú Szabadkőművesek találkozóján 2005-ben London városában. Megdöbbentő volt az, amiről ott beszéltek.

A terv a III. világháborúról, a nukleáris és biológiai fegyverek bevetéséről, és az emberiség 50%-ának kiirtásáról szól első fokon.

Meghökkentő módon, a forrás nem volt pesszimista. Hangsúlyozza, mint több más kutató meg bemondó, hogy az emberek tudatossága nagyon gyorsan ébred az egész Földön, és hogy EZEK A TERVEZETT ESEMÉNYEK NINCSENEK KŐBE VÉSVE. Ha valaha is volt egy ok arra, hogy összefogva azon dolgozzunk, hogy a közelgő veszélyre felhívjuk mindenki figyelmét, ez most az

Felettébb érdemes megnézni mindenkinek:


/Forrás: projectavalon.net, youtube.com, facebook.com/AwakeningTheWorld//

UFO-k a Nap körül

A távolsághoz képest kiváló minőségű felvételek láttak napvilágot a Napról és közvetlen környezetéről.

A képek augusztus 17-én készültek, az összeállítás egy nappal később került fel a videómegosztóra:

UFO-t látott a Marson a Curiosity?

Egy fényes tárgy suhant át a vörös bolygó egén, amiről senki nem tudja mi lehet. Egyesek szerint meteor, de hivatalosan még senki sem reagált a látottakra.

Furcsa videót tett közzé a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal a legújabb Mars-járó, a Curiosity által rögzített felvételeket hozta nyilvánosságra, amelyen egy fényes tárgy suhan el az égbolton - írja a Click Orlando. Ha a Földön készült volna a videó, akkor csak legyintenénk rá, hogy repülőről van szó, de a Marson eddig ritkán fordultak elő mesterséges szerkezetek.


Elképzelhető, hogy egy idegen űrhajót fotózott le a NASA Mars-járója. A Curiosity egy alig egy perces videót küldött vissza a Földre, amelyen két furcsa tárgy látható. A videó harmadik másodpercénél tűnik fel egy fényes pont, amelyik a felfelé emelkedik, majd eltűnik. Utána a kép bal széléről egy hasonló tárgy halad keresztül az égbolton - írja a clickorlando.com.

Hogy mi lehetett a két fényes objektum, azt nem tudni. Egyes vélemények szerint szatellit, vagy meteor lehetett, de egyelőre hivatalos magyarázat nincs.

/borsonline.hu/

Van élet a Marson

Interjú Alfred L.Webre-val, az Institute for Cooperation in Space (ICIS – Együttműködés az Űrkutatásban Intézet) igazgatójával.

67 éves vagyok. Egy tengerészeti bázison születtem Floridában, a Második Világháború alatt. Vancouverben élek. A jog doktora vagyok és bíró háborús bűnökben, a Kuala Lumpur-i Törvényszéken. Házas vagyok, egy fiam és két mostohalányom van. Intelligens eredetű univerzumban élünk.
Van rá bizonyíték, hogy vannak etikus, nálunk fejlettebb civilizációk, akik részt vesznek a fejlődési folyamatunkban.

Mutasson bizonyítékokat.

Az Egyesült Államok kormányának tisztviselői, akik tanúsították részvételüket titkos programokban, amik bizonyos földönkívüli civilizációkkal ápoltak kapcsolatot.

Ez azt jelenti, hogy már kapcsolatba léptünk a földönkívüliekkel?

Alfred L.Webre, az Institute for Cooperation in Space igazgatója

Igen, ezen tanúk szerint, az Egyesült Államok kormánya titokban dolgozik velük az 1950-es évek óta.

Egy CIA tisztviselő fia, Andrew Basiago, hét évesen részt vett egy programban, amit különlegesen tehetséges gyermekeknek szerveztek, akiket arra képeztek ki, hogy nagykövetek legyenek a földönkívüli fajok előtt.

Valamilyen kapcsolat?

Volt egy találkozás három űrhajóssal a Mars bolygóról. 2009 januárjában a CIA tisztviselője, Virginia Olds, megerősítette, hogy a CIA tudja, hogy van egy humanoid civilizáció a Mars felszíne alatt.

Úgy gondoljuk, hogy a Kr. e. 9500. évben a Vela szupernóva töredékei beléptek a naprendszerbe és elpusztították a Mars ökológiáját. A marsbeliek a hozzánk viszonyított 1500 év etikai és technikai előnyükkel a földfelszín alatt találtak menedéket.

2008 decemberében közzé tettünk egy beszámolót, ami tartalmazta a NASA Rover Spirit robotja által készített fényképeket, amiken bárki azonosíthat bizonyos humanoid fajokat, állatokat és építményeket a Mars felszínén.

Van három űrhajós, akik biztosíthatnak róla, hogy láttak földönkívüli életet.

Igen, Buzz Aldrin, aki az Apolló XI fedélzetén utazott, azt mondta, hogy amikor 1969-ben leszálltak a Holdra, volt két nagy földönkívüli hajó a nagy kráter körül. Az elmondottakat rangos NASA tisztviselők megerősítették.

Meg vagyok döbbenve.

Dr. Steven Greer. a Disclosure Project igazgatója, több mint 500 esetleírást gyűjtött össze a katonaságtól, a kormánytól és a hírszerzés azon magas rangú tagjaitól, akik tanúsítják a földönkívüli jelenlétet, és ezeket publikálta is a National Press Club of Washington 2009. májusi számában.

Mexikó, Chile, Brazília és Peru nyilvánosságra hozták az UFO felvételeiket.

Nemrégiben így tett Franciaország, Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság pedig nyilvánosságra hozott 7200 UFO aktát, amiket a D155, a Védelmi Minisztérium titkos egysége állított össze.

Miért nem hozták nyilvánosságra, hogy van élet a Marson?

Politikai okok miatt. Közzé fogunk tenni egy kérést a tájékoztatási szabadság törvényére támaszkodva, hogy a NASA beismerje, hogy van intelligens élet a Marson.

És a marsi civilizáció, ők miért nem mutatkoznak nyilvánosan?

A bolygónk egy alacsony osztályba tartozik és feltételezzük, hogy karantén alatt van, amit a világegyetem kormánya léptetett hatályba.

És ez a karantén most véget ér...

Úgy gondoljuk, hogy etikus földönkívüli civilizációk használták az UFO jelenséget, hogy hozzászoktassanak minket a létezésükhöz, és 2010 és 2020 között nyílt kapcsolatok jöhetnek létre ezekkel a civilizációkkal.

Tehát elsőként a Marsiakkal fogunk kapcsolatba lépni?

Igen, mert ennek sok közös előnye van, ők technológiát és tudást adhatnak nekünk, nekünk pedig van egy rendkívüli zöld bolygónk, ahol letelepedhetnek.

Hogyan működik az univerzum?

Sok a miénkkel párhuzamos dimenzió és univerzum létezik. Néhány földönkívüli civilizáció más dimenziókból, más párhuzamos univerzumokból származik, ez az oka, hogy az UFO-k egyszerűen csak megjelennek és eltűnnek.

Milyenek ezek a fejlettebb civilizációk?

Úgy tűnik, egy szervezett univerzumban élünk, és az etikusabb civilizációk képessé váltak uralni az idő dimenzióját és valószínűleg ők fogják fejleszteni a valóságunkat.

… hát ez rettenetes.

Néhány elmélet szerint nagyon felgyorsított iramban fejlődünk, hogy felhagyjunk az állandó háborúzás gazdaságával és fenntartható gazdaságot hozzunk létre ehelyett. Az emberi tudat fejlődik, hogy hamarosan beléphessen az egyetemes korba, és, hogy nyíltan kapcsolatba lépjen ezekkel a más civilizációkkal.

… nyújthatnának nekünk segítő kezet is.

Van egy alapvető irányvonal: nem szabad beleavatkozni más bolygó civilizációjának fejlődésébe. Azonban az ember rövidesen meg fogja tanulni, hogyan használja a kvantum-teleportációt és, hogy hogyan nyerjen energiát az űrből. Egy átmeneti korban élünk, ahol döntenünk kell pusztítás és fejlődés között.

A munkájának része az univerzum nagy kormányának tanulmányozása?

Az exopolitika a társadalomtudományokhoz tartozik és az emberi civilizációnk és az univerzum más intelligens civilizációinak viszonyát tanulmányozza. Az egyetemes diplomácia területén első lépéseink egyike a marsi civilizáción keresztül vezet.

A földi civilizáció és a háttérhatalom képviselöi elgfogadják az Intergalaktikus Konföderáció Alkotmányát
Ami engem illet, én dr. Norman Mirandával, az ENSZ Közgyűlésének kabinetfőnökével dolgozom, azzal a céllal, hogy az ENSZ képviselhesse a Földet a marsi civilizáció előtt.

Lehet, hogy ez az interjú olyan nagy zavart vált ki Önökből, mint az velem történt, de fordítsanak figyelmet azok személyére, akik részt vettek a 2009-es Európai Exopolitikai Csúcstalálkozón – a NASA úrhajósai és az Orosz Űrügynökség, ami állítja, hogy jött már létre kapcsolat földönkívüli civilizációkkal – és a szervező, Webre, az Exopolitika (Vesica Piscis) írója, a New York-i Környezetvédelmi Ügynökség általános ügyvédje és a Ford Alapítvány tanácsadója; a Yale és a Texas-i Egyetem volt közgazdaságtan professzora; az 1996-os Texas-i demokrata konvenció (Clinton-Gore) küldötte. Ők tényként beszélnek egy marsi valóságról: galaktikus szinten vajon lesz még több ilyen is?

forrás: /LaVanguardia/

Hatalmas csík a Napon

A Nap furcsa viselkedését már többször említettük az utóbbi időben. A csillagászok valamint az asztrofizikusok tehetetlenül állnak egy soha nem észlelt jelenség előtt!
A napokban a csillagászok hatalmas, sötét szalagot fedeztek fel a Nap felszínén . A becslések szerint ez a jelenség mintegy 800.000 km hosszú!

Az asztrofizikusok szerint a sötét foltok a Napon olyan területek, ahol a hőmérséklet alacsonyabb.
Azonban amit itt látunk , az nem normális napfolt , és riasztó mértékben növekszik.

A csillagászok aggódnak, mert a jelenséget egy hatalmas soha nem látott Nap kitörés követheti, amelynek hatását a Földön szeptemberben észleljük majd.

Daniel Baker asztrofizikus szerint, ennek a hatása hasonló lesz egy nukleáris háborúhoz, vagy egy hatalmas aszteroida belépéséhez a Föld légkörébe.

Elég komolyan fennáll a veszélye annak, hogy ez hatalmas zavarokat okoz a telekommunikációban és az áramszolgáltatásban.

Egyenlőre lehetetlen még megbecsülni is,mekkora katasztrófával járhat. Becslések szerint a károk helyreállítása több hónapot is igénybe vehet.

Richard Andres, energia-és környezet biztonsági szakértője kijelentette hogy a katonai Nemzetvédelmi Egyetem (NDU), is foglalkozik a problémával. Az tény, hogy a nemzeti villamosenergia-hálózat is katasztrofális állapotba kerülhet.

Reméljük a legjobbakat, de készüljünk fel a legrosszabbra.

/Forrás:  paramoral.eu/

Bizarr látvány: óriási ikergyűrű jelent meg az égen

Meglehetősen furcsa felhőről készült videó a napokban. A légköri jelenség keskeny, halvány gyűrűként lebeg az égbolton Hawaii felett.

A videó a világhálóra július utolsó napjaiban került fel. Feltöltője annyit árult el, hogy ez a látvány fogadta, mikor kinézett a házából, hogy pontosan hol lakik, azt nem tette közzé.

/PécsiStop/

Az USA-ban Obama ellen szervezkedő 380 főt bombázott le a hadsereg - Orosz jelentés a titokzatos robbanásokra

A titokzatos robbanásokra, amik 1hónapja történtek Michigan-ben az oroszok jelentése adhatja meg az elképesztő választ !!!
(Ezt a hírt megerősíteni nehéz lesz, de lefordítottam, mert rendkívül érdekes és ahogy a napokban alakulnak a dolgok, már ez is lehetséges...)
Sokkoló orosz Szövetségi Nemzetbiztonsági Szolgálati riport (Federal Security Service - FSB) kering a Kreml falain belül, illetve szivárgott ki:


Az USA területén 2012. Június 6-án "intenzív" csata tört ki az Obamához hű katonai erők és amerikai felkelő forradalmi erők között, melyben legalább 380 férfit, nőt és gyereket öltek meg. akik fel akartak lépni, hogy szembeszálljanak az ország totális diktatúrává alakulása ellen.

- HOGY MI ??? ...........- IGEN, JÓL OLVASTAD !

A riport szerint 500 ember gyűlt össze egy találkozón a Michigan állambeli Alpena városánál, hogy létrehozzanak egy 50 államra kiterjedő helyi bűnüldöző szervekből és politikai aktivistákból álló szövetséget azzal a céllal, hogy a megindult folyamatot a diktatúrába visszafordítsák amíg még lehet és ha kell fegyveres úton.

Az FSB azt állítja a jelentésben, hogy akkor tört ki az összecsapás, amikor az összegyűlt rebellisek több jól azonosítható fedett FBI ügynököt fedeztek fel maguk között, akik az esemény eszkalálódását és a feszültséget próbálták szítani. Letartóztatták őket, amikor is perceken belül egy nehézfegyverzettel ellátott kontingens érkezett a helyszínre szövetségi rendőri erők személyében, akik "viszonzásul" a lázadó erőket próbálták letartóztatni !

A "köztük elnyúló csetepaté" után - folytatja a jelentés -

az amerikai légierő légitámadást hajtott végre: lézervezérlésű 2000lb töltet csapódott a lázadó tömegbe, mintegy 3/4-ét azonnal megölve.

Hogy mennyire hatalmas volt a robbanás, egy helyi michigani riporter, Bob Powell írja:

"2012. Június 6-án délelőtt 10 óra körül titokzatos robbanás rázta meg az otthonokat Michigan észak-keleti részén mintegy 100 négyzetmérföldnyi területen. A földet megrázó robbanás érződött Presque Isle- tól Lincoln-ig és nyugatra Hillman-ig." 

Fontos megjegyezni, hogy ezt a riportert azonnal letartóztatták és őrizetbe vették a jelentés szerint az Obama-erők, amikor próbált több információt szerezni.

A jelentés folytatásában leírja, hogy az első bomba ledobását követő közel 48 órában katonai erők, - melynek száma több százra tehető - szállták meg Michigant körülbelül 85 harci szállító helikopterrel és A-10 Thunderbolt föld-levegő rakétával felszerelt vadászrepülővel.

Megerősítve ennek a csatának a káoszát olvashatunk a Natural Society News Service -től:

"Most már küldenek a szemtanúk nagy számban fotókat, videókat, amit a földön készítettek közel a megnövekedett sugárzású (a normális több százszorosa) zónához, akiket az EPA emberei gyorsan eltávolítottak akkor a környékről. Hangos és mély robbanás hangjáról számolnak be, mint amikor a hangrobbanás megüt egy tűzijátéknál. A robbanások után sokszor egy századnyi fekete jelöletlen helikopter és légi jármű volt látható." 

Egy michigani lakos számolt be a következőről, amit számos lényegi bejegyzés is megerősített:

"ROBBANÁSOK MINDENHOL, majd nagy katonai helikopter tartott a helyi légibázis felől a robbanások irányába. Ezek a robbanások következetesen folytatódtak és 1 óráig vagy tovább is eltartottak"

ITT SZEMÉLYES HOZZÁSZÓLÁSOK, BESZÁMOLÓK OLVASHATÓ A KÖRNYÉKRŐL és az USA más területén hasonlókról

Itt szintén

Az FSB-jelentésben együttműködő orosz nukleáris szakértők is állítják, hogy az Obama-rezsim által használt bombákban a megnövekedett sugárzást a bennük lévő legyengített uránium okozza és elképzelhető, hogy Michigan és Indiana állam más területei és célpontul estek.

A támadás után 48 órával a mobiltelefonálást korlátozták és katonai felszereltséggel ruházták fel a rendőrséget. Erről már a Fox News is beszámolt.

Az oroszok jelentése még megjegyzi, hogy a halottak száma csak becsült érték, inkább azon alapszik, hogy az Obama rezsim a csapás után mennyi hullazsákot rendelt oda, ami alapján a szám még magasabb is lehet !

A széles amerikai közvélemény számára ismeretlen a dolog, hogy Oroszországot is sokkolta a hír, mennyire sokan fordultak Obamához könyörületért, ne ölje meg őket... tény az USA most a belső törvényes rendje szerint cselekszik, mely viszont olyan hatalmat adott az elnök kezébe, ami precedens nélküli :

tetszőleges amerikai állampolgárt lehet megölni, bebörtönözni bizonyíték és tárgyalás nélkül. És az újabb törvények az USA történelmében először még azt is lehetővé teszik a kormánynak, hogy megtévesszen, hazudjon bárkinek, ha érdekei úgy kívánják.

Egyéb forrásokat nem ismerek, mert a Világ helyzetéről hamar letörölték, így:
/Forrás: Világ helyzete/

A kitalált középkor

A „sötét középkorról” sokan hallottak már. Nem is igazán tudatosul, mit értenek alatta. Néhány ember fejében, már diák korában megfordulhat, hogy azt a történelmet tanítják nekünk, amit a krónikások ránk hagytak. A vallással kapcsolatos − vallástörténelem − összefonódik az egyetemes történelemmel. Az újonnan felfedezett történelmi események, produktumok, melyek a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlanok, ezekhez a tanításokhoz nagyon szorosan kapcsolódnak. Az adott területeken igyekeznek ezeket az eseményeket önállóan kezelni, elhatárolni egymástól, hogy ma is megállják a helyüket.

Ha külön-külön tanulmányozzuk ezeket a történelmi eseményeket, tényeket, valóban nagyon sok bizonyíték mellettük szól. Ha megpróbáljuk összességében látni, akkor ellentmondások sokaságával találkozunk. Ha nem is tudunk azonnal elfogadható magyarázatot adni egyes kézzelfogható eseményekre, létesítményekre, akkor nagyon sokan visszafordulnak a korábban tanult elképzelésekhez, ahelyett, hogy tovább keresnék rájuk a magyarázatot, amit nem biztos, hogy csupán pici bolygónkon találunk meg. A nagytöbbség gondolkodik így, kényelemből, hiúságból, hivatás-féltésből, de nem mindenki. Ezért sikerül az emberiségnek új utakon járni, fejlődni.

Heribert Illig az 1998-ban kiadott „Kitalált középkor” című munkájában azt állítja, hogy a 614 és 911 közötti mintegy 300 év „soha nem létezett”. Ezen állításnak messzemenő következményei vannak nemcsak az európai, hanem az iszlám történelmet illetően is, s emellett nagyon fontos magyar vonatkozásai is vannak.

Állításait Illig főleg a korabeli építészeti és tárgyi bizonyítékok hiányára alapítja. Szerinte a kor tárgyi leletei más időszakokból származnak és e kor történelmi személyiségek mindegyike — beleértve Nagy Károlyt is — egyszerű koholmány. Bár mások támogatják az elméletet — például Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, és Manfred Zeller — mégis a legtöbb történész csak egyszerű képzelgésnek tartja, s a hivatkozott bizonyítékok többségét elvetik. Ennek következtében a „fantomidő-hipotézis”-t egyelőre áltudománynak tartják.

Illig elméletének másik alapja az a gondolat, hogy a Gergely-naptár 1582-ben való elfogadásakor a korábbi julián naptárhoz képest egy tíznapos eltérés kiküszöbölése során sok dátum tévesen lett átszámítva, s az új rendszerben ennek következményeképpen tizenhárom napi eltérés keletkezett. Ezt a hibát annak tudták be, hogy a julián év 1’ 20”-cel hosszabb volt, mint azt ma tudjuk. Ezen eltérés kiküszöbölése érdekében XIII. Gergely pápa utasítására 1582. október 4-ének másnapja október 15-e lett. (Ez az oka annak is, hogy az októberi forradalom (1917. október 25.) november 7-én történt, mivel a keleti ortodox világ az orosz bolsevik hatalomátvételig nem fogadta el ezt a naptárváltást.

Vannak szélsőséges gondolatok is, melyek egyáltalán nem biztos, hogy azonnal elvetendőek. Az úgynevezett Új időrend az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagja, Anatolij Tyimofejevics Fomenko (1945—) matematikus munkája, aki ennél a fantomidő-hipotézisnél lényegesen szélesebb hézag létezését állítja. Szerinte a hagyományos történelmi adatokban egy teljes évezred hiányzik. Ezt az elméletet általánosan komolytalannak tartják.

Tehát a kitalált középkor elmélet Heribert Illig nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614-911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok. Az elméletet tanulmányaikban elfogadták Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, Manfred Zeller történészek is, ám a történészek nagy többsége szerint az elmélet következtetései helytelenek és történelmietlenek.

Illig elmélete igen merész és formabontó, következtetései alapjaiban kérdőjelezik meg a középkor történészeinek összes jelenlegi ismeretét, ezért Illig elmélete több rosszindulatú támadást kapott, mint valódi cáfolatot. A középkor ismerői általában úgy gondolják, hogy a kieső időre jutó, jelenlegi ismereteink szerint akkor történt események és ide datált történeti emlékek ex-cathedra felemlítése önmagáért beszél, így az elmélet további cáfolására nincs szükség. Az elmélettel szemben kifejezett ellenséges hangulat alakult ki, mivel tagadja Nagy Károly, Nagy Alfréd, és még egy sor jelentősnek tartott középkori személyiség létezését. Illig véleménye szerint azonban az ellenzők nagy része még csak bele sem olvasott elméletébe.

Előzményei
A korszakolást és a középkor kronológiáját korábban is sokan kérdőjelezték meg. Jean Hardouin a 18. század elején, Wilhelm Baldauf vagy Wilhelm Kammeier is ezek közé tartoztak. A Karoling korral kapcsolatos kételyek már korábban is arra vezettek néhány történészt, hogy tagadják Nagy Károly birodalmának létét, bár arra szorítkoztak, hogy Károly történeti jelentőségét, császárságát tagadják, és ezeket Ottó-kori hamisításnak gondolják.

Az elmélet alapjai
Heribert Illig az elméletét két megfigyelésre alapozta, és ezeknek kidolgozásával és bővítésével jutott el a hiányzó idő gondolatához.

• A Karoling kor feltűnően gyengén dokumentált régészeti emlékekkel, írásos forrásokkal, vagy bármilyen egykorú emlékkel. Illig véleménye az, hogy azért gyér az emlékanyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7-10. század közti lelet datálása tartalmaz megfelelő mértékű hibalehetőséget.

• A Julián naptár egyik rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582-ben miért 11 nappal (tíz kihagyott) kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna ezközölni. Vélhetően valamikor a 3-4. század folyamán javításra került sor (2 nap), amelyről azonban nincsenek adatok. Illig szerint a 2 napnyi javításra azért nem volt szükség, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett.

Betoldott évszázadok
• Naptárrendszerek a kora középkorban.
• Használatban volt a Róma alapításával kezdődő évszámítási rendszer.
Használatban volt a császár uralkodásának első évével kezdődő aera Diocletiani, vagy aera martyrum.
• Létezett emellett több, a különböző időpontokra tett, a világ teremtésével kezdődő keresztény évszámítás.
• Nem létezett még a Jézus születésével kezdődő aera vulgaris rendszer.

Ezek közül a koraközépkor eseményei az első két évszámítási rendszerrel biztosan datálhatók. Nem datálhatók viszont semmiképpen sem az akkor még nem létező aera vulgaris szerinti évszámítással, amit Dionysius Exiguus számított jóval később.

Az időtoldás naptári módja
Dionysius Exiguus az időszámítás kezdőpontját az addig használt aera Diocletiani kezdetétől 284 évvel visszavitte az időben. Az új évszámítási rendszerben, bármikor vezették is be, bármilyen évkezdettel, bármilyen húsvétszámítással, egy csapásra 284 olyan év keletkezett, amelynek nem létezett írott történelme. Az aera Diocletiani 241. évét az aera vulgaris 525. éve követte. (Az eltérés itt: 284 év!)

Az időszámítási rendszer csak egyházi körökben terjedt. Az évszámítás akkoriban rajtuk kívül senkit nem érdekelt, mert sem a gazdasági, sem a vallási életre semmilyen hatással nem volt. Az évkezdet időpontja, és az éven belüli ünnepek időpontja számított érdekesnek. Az ugyanis egy közkeletű tévedés, hogy a naptár létrehozására a mezőgazdaságnak lett volna szüksége, hogy a vetés és aratás idejét meg lehessen határozni. Ezek ugyanis nem naptár, hanem időjárásfüggő gazdasági tevékenységek. A naptár állásától függetlenül akkor kell elvégezni őket, amikor az időjárás arra lehetőséget ad, és az évszázados tapasztalat is azt mondja.

Ügyesen manipulálva a diocletianusi 241-es dátum és az exiguusi 525. év közti (nem létező) időt ki lehetett tölteni.

Az üres századok kitöltésének ideje és módszerei
A kitaláltnak minősített időszakban csak egyházi dolumentumok ismertek. Elsősorban krónikák, évkönyvek és szentek legendái. Az ismert európai egyházi központok kolostoraiban készültek, amelyek a dokumentumok alapján mind gond nélkül azonosíthatók. Ezek egyházi vezetői azok, akiket megsokszorozva, más néven, de azonos tettekkel az évkönyvekben szerepeltetni fognak. A kitalált háborúk veszteséglistáin mindig ott szerepelnek ők is. Rangjuk azonos a másolt csatában elesettekkel, csak nevük más, vagy ha az is azonos (például érsekek, királyok, pápák esetén), akkor a számuk eggyel (vagy jelzőjük, előnevük) változik. A történészek a krónikaírás kezdeteit egyébként az új évszámítás szerinti 13. század elejére teszik.

A hamisítás módszerének lényege a duplikáció. Ennek példájaképp a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája hozható fel. A kis csavar nem más, mint a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, vagy ezeket az írásokat olvashatta volna, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt.

A hamisítók, a hamisítás sok helyszíne és sok résztvevője okán sem ügyelhettek minden részletre. Sok nyomot hagytak maguk után. Az események évszámát például rendre megváltoztatták, de már a két datált esemény között a hagyomány által számon tartott eltelt évek, és különösen a generációk számát nem minden esetben. Csak a számukra lényeges fő személyekre koncentráltak. Ez is lehetőséget kínál a hamisítás logikai felfedésére.

Naptárreformok
Az a kronológiai kérdés, ami kiváltotta a szerző vizsgálódásait a Caesar által bevezetett naptárreform. A szökőévek bevezetése ellenére sem volt egészen pontos, és a csillagászati és naptári év nem esett teljesen egybe. Évszázadok során emiatt a napfordulók ideje (június 21. és december 21.) egyre távolabb került a naptári dátumtól. Pedig a tavaszi napéjegyenlőségnek kitüntetett szerepe volt a liturgikus évben, mivel a kereszténység korai évszázadait nem tekintve, a húsvétot a tavaszi napfordulót követő holdtölte utáni első vasárnapon kellett tartani. 1582-ben XIII. Gergely pápa egy bullával olyan naptárreformot vezetett be, amely helyreigazította a Julián-naptár hibáját. 1582. október 4. után 15-e következett, s így a tavaszi napéjegyenlőség ismét március 21-re esett.

Illig rámutatott, hogy a Julius Caesar és XIII. Gergely között eltelt évszázadokat figyelembe véve nem 10, hanem 13 napot kellett volna törölnie a pápának 1582-ben. A helytelen korrekció ellenére az eredmény helyes volt, azaz XIII. Gergely csillagászai segítségével „úgy javította ki a naptár hibáját, hogy ezáltal összhangba került a csillagászok égboltjával — jóllehet a matematika törvényei alapján más számadatoknak kellett volna kijönnie”.
Illig szerint a toldás itt fogható meg, mivel a két naptárreform között nem a 13 napnak megfelelő 1627 év telt el, hanem csak 1282. (Itt az eltérés: 345 év!)

Illig érvei és ellenérvek
Heribert Illig úgy véli, hogy az írott forrásokra nem lehet alapozni egy korszak történetének megírását, csak a régészetre lehet támaszkodni. Az oklevelekről mint a középkor történetének legfontosabb forrásairól úgy vélekedik, hogy hamisítványok, s köztük csak jó és rossz hamisítvány van.

Egy még 1986-os, a középkori hamisításokkal foglalkozó történészkonferencián a legtekintélyesebb kutatók állapították meg a középkor számos, addig hiteles forrásként kezelt dokumentumáról, hogy hamisítvány. Ez közismert tény a kutatók körében. A Meroving-kor (5. század-751) ma ismert 194 okleveléből 116 későbbi hamisítvány. A középkorban ez bevett szokás volt. Nem volt nehéz dolguk az írástudó szerzeteseknek, rajtuk kívül szinte senki nem tudott olvasni, még az uralkodók sem.

A kreált oklevelekkel elsősorban birtokigényeket kívántak alátámasztani, vagy ideológiai hátteret biztosítani valamilyen tettnek. Illig mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a középkorban talán nem is volt olyan elképzelhetetlen utólag „kitalálni” eseményeket, személyeket, hiszen mindezekről az utókor csak az elbeszélő forrásokból, a krónikákból, feljegyzésekből értesülhetett. A krónikák egy része viszont egymásból eredt, azaz a krónikások egyszerűen átvették a régebbieket, vagy azokhoz illesztették saját feljegyzéseiket.

Az oklevelekhez hasonlóan vélekedik Illig az életrajzokról, krónikákról is: például Einhard Nagy Károly életrajzának mind a 80 kéziratát hamisítványnak tekinti. Ugyanezt kell mondania az elszigetelt, egymástól több száz kilométerre levő kolostorokban készült krónikákról, névjegyzékekről is, vagy feltételezni, hogy közöttük olyan titkos kapcsolat és együttműködés volt, ami a pápa vagy a császár által kifundált célok megvalósulását szolgálta.

A középkori szerzők műveiről azt kellett állítania, hogy azok nem a „kitalált” három évszázadban születtek. Ezért írja, hogy Beda Venerabilis nem a 7-8. század fordulóján, hanem a 12. században élt (arról azonban nem értesülünk, miért nem írta meg a 10. és 11. századi Anglia egyháztörténetét). Johannes Scotus Erigena Illig szerint nem előfutára a skolasztikának (a nem létező 9. században), a „természet felosztásáról” szóló művét Anselmus és Abélard kortársaként írta meg. A „De divisione naturae” II. Szilveszter pápa máig is meglévő könyvtárában megtalálható, és 980 táján idézett belőle a pápa egyik tanítványa.

Az Arab Birodalom nehezen illeszthető e konstrukcióba. A keresztény világgal harcban álló iszlám vezetői miért asszisztáltak volna két keresztény császár manipulációjához? Illig szerint a 10. században az iszlám hívei saját időszámításukat szinkronba hozták a keresztényekével, az akkor már hamis időszámítást korrelálták. A mohamedánoknak nem volt kitalált középkoruk, azaz nem volt három évszázaddal rövidebb addigi történetük. Heribert Illig ezért a hedzsra évét nem 622-re, hanem 325-re teszi, azaz az iszlám nem a 7. , hanem a 4. században jött létre az ebioniták tanításából, bár Mohamed csak a 7. században élt.

A „kövek bizonysága”
A „kitalált középkor” érvrendszerét, bizonyító anyagát Illig szerint nem lehet az írásos forrásokra építeni, hiszen azok mind hamisítványok (legalábbis 614 és 911 között) (A különbség: 297 év). Az igazságot a kövek hordozzák, azok az épületek, melyek feloldhatják az írott szövegek ellentmondásait. „A középkori régészet többnyire hiába kutat Meroving- és Karoling-kori épületek nyomai után, s minden egyes felsülésével az üres évszázadok teóriáját támasztja alá”. A meglévő Karoling-korinak tartott emlékekről viszont azt állítja, hogy azok vagy korábban, vagy később születtek.

Kik és miért?
Az ezredforduló három leghatalmasabb ura, III. Ottó német-római császár (német király 983-1002, császár 996-tól), II. Szilveszter pápa (999-1003) és Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913-959) tevékenységének részletes bemutatása közben Illig bizonyítani kívánja, hogy a nagy történelmi csalás e három hatalmasság műve volt. Céljuk mindezzel az lehetett, hogy uralmuk az ezredfordulóra essék, illetve hogy kitalálják példaképüket, Nagy Károlyt, akire akkor is és, azóta is minden, Európát egyesíteni akaró erő hivatkozik. Így alkották meg visszamenőlegesen az „ideológiai alapokat” mind a német hegemónia, mind a pápai hatalom igazolásához az új Európában.

Azonban nehezen elképzelhető, hogy az évszám csúsztatás közel nyom nélküli véghezvitelét kivitelezhette e három potentát. Az se egyértelmű, hogy ebből a saját életükben mit profitálhattak volna, hiszen egy frissen kitalált mondai eredet nélküli, a köztudatban gyökeresen nem létező mitológiai király semmilyen előny alapot nem adhatott számukra. Minden hivatkozás alap eszenciája, hogy az széles körben elfogható és megkérdőjelezhetetlen legyen. Továbbá megérni az ezredfordulót se volt olyan vonzó gondolat, akkoriban mivel számos bibliai jövendölések az első ezredfordulóra tették a világvégét, a sátáni birodalom uralmának kezdetét. Inkább tekinteték misztikusan vonzónak a 1033-as évet, amit egyik fenti uralkodó se ért meg.

Illig a történelemhez kapcsolódó szinte valamennyi tudományág eredményeit megpróbálta felhasználni bizonyításában. Művészettörténet, régészet, éremtan, írástörténet, nyelvtudomány, hadtörténet, teológia, matematika, csillagászat, sőt mint új kormeghatározási módszer, a dendrokronológia (a fák évgyűrűinek vizsgálata) - mindezek kutatási eredményeiből Illig azt találta, hogy amit ezek mutatnak, az vagy nem egyezik a kora középkorról az írott források állításaival, vagy nem eléggé támasztja alá azokat. Következtetése: a források mind későbbi hamisítványok. Kritikusai szerint viszont Illig könyvének tetemes jegyzetapparátusa egyetlen eredeti forrást nem tartalmaz. A szerző mereven ragaszkodik a hipotéziséhez, csak azt hajlandó elfogadni, ami az ő összeesküvés-elméletét alátámasztja, de a neki ellentmondó tényekkel nem foglalkozik.

A német szakmai közvélemény érvekkel cáfolja Illig tételét, de közben az általa felvetett kérdésekre megpróbál tudományos módszerekkel választ adni.

A magyar honfoglalás
Heribert Illig elmélete nemcsak Nyugat-Európa középkori történetét érinti, hanem a Kárpát-medencéét is. Az eddigi tudásunk szerint 895 és 900 között lezajlott Kárpát-medencei magyar honfoglalás időpontja is átértékelésre szorulhat - lehet, hogy a honfoglalás időpontját szükséges 614 elé helyezni. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy a honfoglalás 1400 éve volt, az továbbra is ugyanakkora távolságra van a jelenkortól. A Képes Krónikában említett öt generáció Attila és Árpád között a kitalált középkor által támogatott 297 év kihagyásával időben megfelelőnek látszik.)

A napéjegyenlőség eltolódása
A számítások hibája

A Hold mozgása csekély mértékben befolyásolja az év hosszát. Ma a Hold pályáját ±3 másodperc pontossággal tudjuk kiszámítani. Napról napra a mérések alapján pontosítható a pálya. A múltra visszatekintve viszont nincsenek mérési adatok. Így minden ismert eseményt megelőző n-edik napon a múltbeli pályaadat 3²√n másodperc pontosságú. Ez igen kis érték, 2000 évvel ezelőttre kb. ±43 perc adódik. Minden ismert köztes esemény a számítást pontosítja, ha a megfigyelés is ilyen pontos. (i. e. 45 csillagászati eseményeinek ma rekonstruálható pontossága 1,28-3,43 óra)

A pontifex maximus, Caesar által i. e. 45-ben bevezetett naptár hibája i. sz. 325-re három napra növekedett és a napéjegyenlőség (MEQ) március 21-éről 18-ára tolódott. Ezt az I. niceai zsinat úgy oldotta meg, hogy a húsvét március 21-én legyen, és nem kell a csillagokat figyelni.

1582-re ez a hiba olyan mértékűvé vált, hogy a MEQ március 11-ére esett. XIII. Gergely pápa ezt úgy orvosolta rendeletében, hogy október 4. után nem 5-e, hanem 15-e következett. Ezek után a MEQ újra március 21-ére esett. Gergely azt is elrendelte, hogy a szökőévek közül vegyék ki a 100-zal oszthatóakat, kivéve a 400-zal oszthatóakat (például 2000). Így Gergely által helyreállt a napéjegyenlőség március 21. körüli ideje. Ma is ezen időpont alapján számítják ki a húsvét idejét.


Caesar naptára
Nem lehet pontosan megmondani melyik évben vezeték be a Julián naptárat, csak azt, hogy melyik évek között történhetett.
• Visszafele számolva i. e. 45-ben a MEQ március 22. 1 órára esik ∆TMB kompenzációval és ∆TSM kompenzációval is. Ez (21-e este 7 óra).
• Feljegyzett tény, hogy 53 évvel a bevezetést követően AUC 762-ben újra március 21-ére esett a MEQ.
Ezek alapján tehát az i. e. 45. dátum lehet AUC 709.

A bevezetése körül elkövetett hibák:
Caesar i. e. 44. március 15-én meghalt. Az első szökőév esedékessége, hogy MEQ március 21-én legyen, a 3. év volt. Ez így is történt, de ezután is 3 évente és nem 4 évente iktatták be a szökőévet. Augustus elrendelte, hogy a februarius 29-e kerüljön át augustus 31-re, továbbá ne legyen több szökőév, amíg helyre nem áll a napéjegyenlőség dátuma. Az új naptár 53. évében (AUC 761) meg is történt, és attól kezdve négyévente van szökőév. A Julián-naptár éve átlagosan 365,25 nap hosszú, a napéjegyenlőségek között, pedig kb. 365,2421897 nap van (függően a Föld pályájától). Ez a különbség 128,4 évente -1 nap elcsúszást okoz a naptárban.

Történetírók és történelmi személyek

Niceai Zsinat

A zsinat feljegyezte ,hogy a tavaszi napéjegyenlőség nem március 21-én következett be hanem március 18-án. Ez körülbelül 3 nap elcsúszást jelent, de mivel nem tudjuk, mekkora pontossággal határozák meg a MEQ idejét, megfelelhet a naptár bevezetésétől eltelt időnek. Korrigálásról nincs konkrét szó, azonban ha ez bekövetkezett, akkor Illig elmélete nem áll meg. A mai naptár alapján három nap hosszabb idő alatt gyűlhetett fel:

• Ilyen dátumú napéjegyelőség /460 19.5:40 ~ AUC.1213 18.éjszaka 11.órája/-tól — /687 18.6:08 ~ AUC 1440 18.nap 1.órája/ évek között volt. (Ebben a periódusban már van 17-i is/592. március 18.5:32 ~ AUC 1345 17.éjszaka 11. órája/

• AUC1078 ~ J.E369 ~ 325-ben 03.20.12:17 a MEQ időpontja.

A feljegyzésnek tehát az elmélet szerint 460-687 között kellett készülni. Ehhez azt kell feltenni, hogy a napéjegyenlőség idejének megállapítása teljesen korrekt módon történt.

II. Konstantius császár
II. Constantius (337—361) uralkodásának 10-11. évében teljes napfogyatkozás volt. A NASA adatai között nincs teljes napfogyatkozás ebben az időszakban. Illig elmélete alapján 194 évvel későbbi napfogyatkozás, az i. sz. 540. június. 20-i jöhetne szóba. Ez teljes napfogyatkozás volt Gibraltár, Róma, Nápoly, Szófia és a Fekete-tenger környékén, amelynek segítségével pontosítható II. Constantius császár uralkodása az 531—555 közti időre.

297 évvel később 644. november 5-én van a bizánci terület fölött napfogyatkozás, de ez gyűrűs volt, azaz olyan, ami nem okoz sötétséget, sőt ennyi év eltolódás nem lehet, mert a március 21-i MEQ a Julián naptár bevezetését követő út után nem ugyanaz az 53. évben még ha a pontatlan tropikus évvel számolunk is.

Beda Venerabilis
Angol egyházi tanító, történetíró. Megírta a korai angol-szász Anglia históriáját. Felfigyelt arra, hogy a napéjegyenlőség 3 nappal elcsúszott a hagyományos március 21-ről. Beda Venerabilis itt megjegyezendő érdeme, hogy Dionysius Exiguus munkássága alapján írt egy könyvet az időről, s ennek elterjedésével vette kezdetét az Exiguus naptárának térhódítása.
Az írások szerint Beda, The Venerable 673-735 között élt. Ha a niceai zsinaton módosítottak a tavaszponton, akkor nincs probléma a datálásban.

Az elmélet elleni legfontosabb érvek
A hamisításban a mind ideológiailag és földrajzi terjeszkedésben rivális Arab Birodalom együttműködése teljesen megmagyarázhatatlan és ésszerűtlen.
Ifj. Barta János történész a természettudományokat segítségül hívva rámutat: mind az ún. C 14-es módszer, mind pedig a dendrokronológia azt mutatja, hogy igenis vannak leletek a tagadott korból. Illiget azonban nem győzik meg például az oslói múzeumban kiállított viking hajók, ahogy az olyan írásos emlékek sem, mint az angolszász és frank krónikák panaszai a vikingekre, valamint az arab utazók vikingleírásai.

A két kiinduló premissza önmagában is támadható.
A 10 nap elhagyása 13 helyett egyszerűen magyarázható akkor, ha a niceai zsinat idején két vagy három napos naptárkorrigálással számolunk. A zsinat jegyzőkönyvei szerint tisztában voltak a naptár és a természetbeni idő közti különbséggel és annak mértékével. Határozataik között nem találunk ugyan naptárkorrekcióra utaló döntést, de ez nem zárja ki azt.

A Karoling kor valóban végletesen szegényes régészeti leletekben és eredeti forrásokban. Önmagában azonban ez sem döntő érv, mivel egészen más következtetés is levonható ebből. Nevezetesen az, hogy Károly ugyan létezett és semmiféle betoldott időszak nincsen, azonban Károly jelentősége korántsem volt akkora, mint amekkorát ma tulajdonítanak neki az Ottó-kori hamisítások révén.

Ez a két érv önmagában kihúzza a talajt a kitalált középkor végkövetkeztetése alól (egy szépséghibája, hogy a zsinat feltételes módú), nem csökkenti azonban annak érdemét abban, hogy ráirányította a figyelmet a nyugat-európai történelem egy homályos, rosszul értelmezett és kevéssé kutatott, sokkal inkább csak hamis okiratokból „ismert” korszakára.

Forrás: latogatok.hu / Wikipédia